Hévízgyógyfürdő anno

A mai Hévíz az egykori Hévízszentandrás és Egregy falucskákat is magába foglaló fürdőhely. Hévízszentandrásnak Szent-András-Páh volt a régebbi neve. A Páh helynév a páhol igéből származik és a tímár mesterséggel kapcsolatos, a bőr kikészítésének műveleténél az egyik mozzanatot ma is páholásnak nevezik. A Hévízi-tóból több olyan súlyos vasnehezék került már elő, mely a vízbe lógatott bőrök kifeszítését szolgálta egykor. A tó nevét 1328-ban említik először: „locus vulgariter Hewyz dictus”.

speech

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos. A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.
Az első fürdőépülettel (1795) egy időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek, valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet.

1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. Első világháború kitöréséig látványos fejlődést mutatkozott, megduplázódott a fürdővendégek száma. Új fürdőházak létesültek, első osztályú, kupolákkal fedett tükörfürdők, kabinokkal, göngyölő (iszappakoló) helyiségekkel és pihenőteremmel, melyet fedett híd kötött össze az elegáns nyugati főbejárattal. 1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet.

1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki 1911-ben létrehozta a Zander és Röntgen Intézetet, ami a kor mozgásterápia-igényeinek kielégítésére szolgált. (gimnasztikai és elektroterápiás labor, röntgen berendezés üzemelt) Munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét.
A lendületes fejlődésnek köszönhetően Hévíz elindult a „világfürdővé” válás útján, ahová a polgárosodó magyar középrétegek mellett szívesen jöttek külföldről is. A tófürdő osztályai és árai a vagyoni helyzetnek megfelelő választási lehetőséget biztosítottak.

1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt.

1959-től új korszak kezdődik egy új igazgatóval, Dr. Stecker Ottóval. Nagy elszántsággal állt neki a munkának, elhatározta a gyógyfürdőkórház teljes korszerűsítését. A felújítást, a közművesítés befejezését, az új betegkönyvtár, eszpresszó, a téliesített étterem elkészítését, valamint egy új 500 személyes téli fürdő építését is tartalmazták a tervek.
Az építkezések és a felújítások a Csány László házzal és az ott működő téli fürdővel kezdődtek. Két medencefürdő várta a vendégeket a munkálatok után, de nem oldódtak meg teljesen a téli fürdőzés problémái. Kezdetét vette a rendelőintézet átépítése, továbbá megkezdte munkáját a már régóta hiányolt gőzmosoda. 1961 tavaszára befejeződött az A épület (Ella-villa) felújítása, az épületben ezzel megnyílt a központi fűtéses, 34 ágyas, szállodai jellegű betegosztály, amelyet a külföldiek ellátására szolgáló résznek terveztek. Az épületben létrehozták a korához képest korszerűen felszerelt röntgen-osztály, továbbá itt kapott helyet az ország első víz alatti masszázsfürdője, az első tangentor.

1964-ben készült el a 150 személyes étterem és konyha, kicserélték a kórház belső berendezéseinek jelentős részét és a létrehozták az ország első, 48 ágyas mozgásszervi rehabilitációs osztályát, ahol súlyos mozgáskorlátozottakat igyekeztek visszaszoktatni az önálló életvitelre.
Szakimai továbbképzések és kutatómunkák is hozzátartoztak az orvosok mindennapjaihoz, ennek következtében Hévíz a magyar balneológiai és reumatológiai kutatások egyik fontos bázisává vált.
A Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház rég óhajtott tervei között már szerepelt az új téli fürdő megépítése a kicsi, elavult, a Csány László-házban még a háború előtt készült fürdő helyett. Az új téli fürdőt nem csak az idegenforgalom növekedése tette időszerűvé, hanem a fejlődő orvostudomány új terápiai módszerei bevezetésének és alkalmazásának a szükségessége. 1968-ra készült el az épület, a balneológia akkor legkorszerűbb eszközeivel felszerelve. Az új intézmény új kezelési eljárások bevezetését tette lehetővé: szénsavfürdő, vízsugármasszázs, örvényfürdő, elektromos kádfürdő. Az országban elterjed a híre, hogy Hévízen komplex terápiás kezelésben részesülnek a betegek.
Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.

Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el.

 

 Hévízi Tradicionális Kúra

A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban.

A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia.

 

Hévízgyógyfürdő napjainkban

A Hévízi Tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava, amely egész évben a szabad téri fürdőzés élményét nyújtja. Vízfelülete 4,4 ha, hőmérséklete nyáron eléri a 38°C-ot, de télen sem csökken 22°C alá. Vize a tómederben, 38,5 m mélyen található forrásokból fakad, és vízhozamának köszönhetően három és fél naponta kicserélődik. Medrét egyedülálló, gyógytényezőkben gazdag, 7 m vastag tőzeg/gyógyiszap borítja.

A hévízi fürdőkultúra alapjait a rómaiak fektették le, míg az első jelentős fürdőfejlesztések a Festetics családhoz fűződnek.

A hévízi tó különleges egészségmegőrző ereje a gazdag ásványianyag-tartalomnak köszönhetően a reumás és mozgásszervi betegségek professzionális gyógyításán túl más panaszok kezeléséhez is hozzájárul, de a kúrákat ma már a wellness szolgáltatások számos formája is kiegészíti.

Híres orvosaink

 

- Kapcsolat -

placeholder

8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.

worldmap

GPS: N 46° 47,188', E 17° 11,460'

phone

Telefon: +36 83 501 700, Fax: +36 83 540 144

email

E-mail: info@spaheviz.hu