Hévíz története


Már rég a történelem ködébe veszett népek alakították Hévíz történetét: felfedezték, majd megfeledkeztek róla évszázadokra.
Ki tudhatja, ki volt a legelső ember, aki a világ kezdete óta megmártózhatott a forrásban? Kinek a fájdalmán enyhíthetett a gyógyító víz legelőször? Bár ezekre a kérdésekre nem kaphatunk választ, elődeink tárgyi emlékei mégis sokat elárulnak az életükről.
Büszkék vagyunk arra, hogy a város legősibb tárgyi emlékére, egy mintegy 7500 éves átfúrt kőbaltára intézményünk területén találtak rá.
A hajdan volt római jelenlétről tanúskodik Villa Rustica, és a Télifürdőben megtekinthető Jupiternek szentelt oltárkő, de ezek mellett kerámiatöredékek és pénzérmék is előkerültek a vízből.
A Római Birodalom bukása utáni évszázadok viharaiban hunok, gótok, és avarok éltek a területen.

A XIII. század második felében épülhetett román stílusú Egregyi templom. Az első írásos emlék majdnem 700 éves, itt tűnik fel először a Hewyz név.

Az 1560-as években a törökök gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a települést, majd a kis jégkorszakban megemelkedő Balaton vízállása miatt elmocsarasodott terület megközelíthetetlenné vált.


A XVIII. században a forrás és környéke a Festetics család birtokába került. 1795-ben Festetics György kis deszkaházat építtetett öltözködésre. A környékbeliek ezt ingyen használhatták. Festetics arról is gondoskodott, hogy a tó gyógyító hatásának híre messze eljusson.

1870-ig hét sorszámozott kőház épült a gyógytó partján. A I. - VI. házak földszintesek, csak a Hetes Ház (mai Hotel Spa Hévíz****) volt emeletes. A kórház mai épületei ezekre a házakra alapszanak. A századforduló körül állíttatta a Festetics család a fürdő nyugati bejáratához az ismeretlen szobrászművész által műkőből készített Szárnyas Kerubokat, amelyek a tó gyógyító ereje felett őrködnek.

1905-től Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette 35 évre haszonbérbe a fürdőt. Jelentős mértékű fejlesztései mellett hamarosan országos hírnevet szerzett a fürdőnek, így az egyre rangosabb gyógytó közelsége miatt Szentandrás község Hévízszentandrásra változtatta nevét.

A trianoni békeszerződés Magyarországtól több fürdőhelyet elcsatolt, ez tovább emelte jelentőségét. Hévíz az 1920-as évektől látványos fejlődésnek indult.

1. oldal 2. oldal 3. oldal

Webshark
Copyright 2007 Spa Hévíz Oldaltérkép| |Adatvédelmi elveink|Impresszum|Közadat
Sajtó sarok Elismerések Alapítványok Partnerek Állásajánlatok